Versenyszezon
A nyár a versenyek időszaka, pedig a hőség megnehezíti a sportolók helyzetét. Mivel 13 éves korom óta rendszeresen sportolok, pontosan tudom, hogy milyen nehéz éveken keresztül kitartóan mozogni. Ezért elismeréssel adózok mindenkinek, aki nap mint nap teste edzését fontosnak tartja, függetlenül a motivációtól. Ráadásul, ha felnőttfejjel kezdenek a sportolásba, az még inkább nagy teljesítmény. Sokan a futás mellett voksolnak, hiszen ahhoz nem kell más, mint egy jó futócipő és idő. És nemcsak belekezdenek, hanem az egyre nagyobb távok büszke publikálása után, a verseny-fotók következnek. Kíváncsivá tett a megmérettetés körüli motiváció, az érzések és egyáltalán a megvalósíthatóság a hétköznapokban, így felkerestem újdonsült amatőr sportoló ismerőseimet:
Triatlon
A triatlon 3 versenyszámból áll az alábbi sorrendben: úszás, kerékpározás, futás. De mondhatjuk, hogy 5 mivel a versenyszámok között kell depózni (felszerelést váltani) és eközben pótolni az elégetett kalóriákat, a kiizzadt ásványi anyagokat, ami annyira fontos, ha valaki nem jól osztja be az energia felvételt, akkor az egész versenyét elszúrhatja. Tehát jóval összetettebb, mint szimplán a 3 sportot egymás után teljesíteni.
Ebben a sportágban a versenytávok szerint az alábbiakat különböztetjük meg:
- Olimpiai-táv: 1.5km úszás, 40 km kerékpározás és 10 km futás
- Középtáv: 1.9km úszás, 90 km kerékpározás és 21.1 km futás (ez már az Ironman táv fele)
- Hosszútáv azaz Ironman: 3.8km úszás, 180 km kerékpározás és 42.2 km futás)
Ezen kívül lehetnek még speciális versenyek, amelyikben az egyik versenyszám - jellemzően a kerékpározás - hosszabb, például az olimpiai távhoz képest nem 40 km, hanem 180 km is szerepelhet a kiírásban.
"Úgy számítottam, az idei úszó-teljesítményemmel 35 percig szinte csak áztatni fogom magam. Más a medencében úszni és más a nyílt vízen. Meglátni az 1500 métert, hogy az milyen hosszú néha "elkeserítő". Tájékozódás a bólyák alapján, szintén komplikálja a dolgot. Végül is leküzdöttem az úszást. Itt van az első chip mérés amikor kijössz a vízből. Aztán jön a depózás és már szállhattam is fel a bringára. Nekem ez a favorit, így itt végre tudtam szusszanni, úgymond. Jó érzés, hogy vissza tudtam hozni a gyenge úszást valamelyest a kerékpáron. 1 fordító volt a pályában, azaz 20 km után fordultunk vissza a cél felé. Odafelé szembeszél volt, de visszafelé már jóval gyorsabban tudtam megtenni a hátralévő távot, így az úszás után sikerült 52 helyett javítanom! Most a depózás nem volt túl profi, ezért ezzel sajnos 2 pozíciót buktam. A kerékpározás végén kicsit aggódtam, hogy "túltoltam a tempót", és lehet futásnál visszaüt majd. De nem így lett! Jól ment az első két kilométer. Inkább kis lépéstávolságot választottam, mint nagyobb és nyújtott lépéseket és ez bejött! Úgy voltam vele, ha tudom tartani az 5 perc / km tempót a fordítóig nem lehet baj. Volt, akivel egymás mellett futottam, az is egy kis plusz motiváció volt. 3 kilométerrel a vége előtt már tudtam, hogy itt már nem lesz belesétálás (amikor nem futsz, hanem elkezdesz sétálni, mert fogytán az erő), így tudtam fokozni a tempót. Talán az egyik legjobb futásom volt az eddigi versenyeken, amikor nem volt holtpont. A kategóriámban 56 indulóból a 23-dik lettem. Oda akartam és oda is tudtam tenni magam! Jó volt, és örülök az eredménynek. Kevesebbet edzem az idén, ennek ellenére teljesen jó lett az eredményem. Középtávon már nem lenne ilyen jó a teljesítményem, de mindig mindent a maga idejében! Verseny után kivártam a soromat a masszázson, ezzel a regenerálódást is elkezdhettem. :-) " Szilvi barátnőm, 45 éves, könyvelő
Futóverseny
Ha valaki például futni kezd, előbb-utóbb versenyezni fog. Nem azért, mert első akar lenni, hanem teljesíteni akarja a kitűzött távot. Ez mindenkinek egyéni döntése, hogy melyik távon szeretne helyt állni. Fontos azonban, hogy legyen verseny, máskülönben a motiváció a napi edzések során könnyen alább tud hagyni. Plusz motiváló erő lehet, ha már be is van fizetve a nevezési díj, ami nem kevés, legyen szó akár a legrövidebb távról is. Könnyebb úgy edzeni, ha tudja az ember, hogy egy versenyre készül, nagyobb kedvvel vág neki a napi edzéseknek, vagy ha éppen nem lenne kedve akkor is hamarabb erőt vesz magán.
"Mindig is vonzottak az olyan sportok, ahol az egyéni teljesítmény jobban kiemelkedik. Természetesen semelyik sport sem mondható egyéninek, hiszen a háttérben ott van a család, a munka és a napi dolgok, illetve egyéntől függően mindenki máshogy készül fel. Ha amatőr versenyzőről beszélünk sokan egyedül készülnek fel, de van, akik edzőt fizetnek, egyénre szabott edzésterv alapján készülnek, vagy egyesületbe járnak. Ez attól is függ, ki mennyire jártas az adott sportban, mennyire ismeri saját képességeit, milyen tapasztalattal rendelkezik, mennyire tud megírt edzéstervet beilleszteni a napi rutinba. Van, akit frusztrál még egy plusz kötöttség a napi mókuskerék mellett, van, akit nem. Tehát mindenki mögött van valamilyen támogatás, mert az állóképességi sportok sok időt és szabadban töltött órákat kívánnak meg, azaz ezt ez időt elveszi a családtól vagy más közös dolgoktól. Természetesen, ezt lehet megfelelően kezelni, legfőképp nyáron amikor később világosodik és sötétedik." Kinga barátnőm, 39 éves, fodrász
Kerékpárverseny
"Az a szép ebben a sportban, hogy rengeteget lehet a szabad levegőn tartózkodni. Legyen az nyáron a meleg 35-fokban való kerékpározás, amikor szépen le lehet barnulni combközépig vagy póló szárig, csak utána a strandon néz ki viccesen az ember 😊. Vagy télen amikor a mínuszok repkednek és a leheletet lehet látni, ahogy kicsapódik, vagy éppen kicsit megfagy a nyaksálon. Mindkettőnek megvan a maga szépsége, kerékpározni tavasszal, amikor mindenfelé virágzanak a fák és fantasztikus illatot ontanak ki magukból, de számomra az őszi erdő pompájával semmi sem érhet fel.
A verseny igazából már csak egy ünnep, amikor a felkészülés után odaáll a versenyző és tudja, hogy akármi lesz (sérülést leszámítva), célba ér, nyakába akasztják a befutó érmet és boldogságot okoz, hogy leküzdötte a kitűzött távot. Főleg, ha ezt egy meghatározott egyéni célidőn belül sikerül, akkor az már extra büszkeség is, de talán a legjobb amikor a versenyzőt a célban várják a családtagok, esetleg az utolsó métereket közösen a gyerekekkel együtt lehet teljesíteni. Örök emlék marad, és a gyerekeknek is adhat egy olyan plusz élményt, amire később szívesen gondolnak majd vissza és esetleg - ha nem is ugyanabban - de más sportban motiválni fogja őket. " Emese barátnőm, 41 éves, asszisztens
"Versenyzés alatt az ember teszi a dolgát. Személy szerint én előtte szoktam izgulni. Attól függ milyen messze van a verseny helyszíne; esetleg már előtte el kell utazni, vagy az adott napon. Már ez egyfajta izgalom a készülődés miatt. Legyen az ottalvás más helyen, de akár otthon is, nyugtalanul alszom ilyenkor, mindegy mi a teljesítendő terv. De, ami legfontosabb, legyen a táv bármilyen rövid, mindenféleképpen tisztelni kell azt, soha nem lehet úgy odaállni, hogy ja ez csak egy középtáv, "simán" megcsinálom." Attila ismerősöm, 52 éves, eladó
"Sokszor látni olyan indulókat, akikről nem is gondolnám, hogy bármit is sportolnak, de mégis odaállnak és teljesítik. A legjobban ezeket a versenyzőket tudom tisztelni, legyen az súlyfelesleggel küzdő, vagy akár idős 65, sőt 70 év feletti férfi és női induló. Minden tisztelet az övéké! Ez jobb érzéssel szokott eltölteni, mint a nagy nevek a mezőnyben. Ettől kicsit családiasabbnak érzem a versenyt, hogy itt van a mezőnyben például egy nagypapa, akit akár az unokája is várhat a célban. De az is jó dolog, hogy több ismerőst látni az út szélén, akiket edzésekről ismer az ember, akiktől lehet kapni egy kis plusz biztatást. " Kati barátnőm, 43 éves, menedzser
Hogy mi lett a mini-kutatásom konklúziója a sztorikat mesélő csillogó szempárokon kívül? Nyilatkozóim közül mindenki egyezett abban, hogy igazából bármi is legyen a végeredmény, mindig jó érzés, amikor befut az ember és a nyakába akasztják a befutóérmet. Mondhatni, megéri szenvedni és a hétköznapokban sok időt tölteni a sporttal, mert ha normális keretek között végzi az ember akkor igenis sokat tesz mind a szellemi mind a testi egészségéért hosszútávon.