Biohulladékok tudatos hasznosítása

A szelektív hulladékgyűjtés már Magyarországon is többnyire elterjedt fogalom. Ilyenkor ugye, a papír, műanyag, fém és italoskarton hulladékot gyűtjük külön-külön. A környezettudatosság érdekében, azonban úgy tűnik új fogalommal kell megismerkednünk, mégpedig a biohulladékkal. Ez pedig nem más, mint a háztartásokban, éttermekben, kiskereskedelmi egységekben keletkező konyhai és élelmiszer hulladék.

Milánó a biohulladék megfelelő begyűjtésének területén utat mutat számos ország számára. Az olasz városvezetésnek kezdetben nem volt egyszerű feladata, mára azonban az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszere nagyszerűen teljesít A projekt tanulsága, hogy az emberek hamar megszokják az észszerű megoldást, amelynek eredménye a jó minőségű humusz és biogáz.

Mivel az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége még mindig nem megfelelő, ezért az EU úgy döntött, hogy 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé teszi a biohulladékok begyűjtését. Milánó pedig utat mutat a többi ország, köztük Magyarország számára is.

Igazi városi környezetben kellett megoldani az élelmiszerhulladék-begyűjtési problémát

Milánó városvezetésének kezdetben nem volt egyszerű feladata. Az olasz nagyváros lakosságának (1,4 millió fő) 80 százaléka ugyanis magasházakban él. Ennek ellenére hatékony hulladékgazdálkodási rendszert jött létre, amelynek első lépését 2012 novemberében tették meg. A ma működő szisztémát szakaszosan vezették be odafigyelve a megfelelő kommunikációra, tájékoztatásra és oktatásra.

Éttermek, háztartások és piacok

A rendszert három nagyobb egységre (kereskedelmi tevékenységek, háztartások, élelmiszer-hulladék frakció a nyitott piacokon) bontották.

A kereskedelmi tevékenységek, azaz az étkezdék, bárok és éttermek az összes élelmiszer-hulladék mintegy 25 százalékát teszik ki. Ezen a területen a legfontosabb szempontok a háztól házig történő begyűjtés, a 120 literes kukák biztosítása és a napi szintű begyűjtés hétfőtől vasárnap estig.

A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék a Milánóban összegyűjtött ilyen típusú hulladék legnagyobb részét teszi ki.

Itt három fő tényezőt érdemes megemlíteni:

• házhoz menő begyűjtés, hetente kétszer kora reggel;
• 10, 35 vagy 120 literes kukák biztosítása, ill. komposztálható zsákok a kukába való elhelyezéshez;
• kisebb szemetesek/zsákok biztosítása a kisebb háztartások számára.

A rendszer harmadik lába a legfiatalabb. Hiszen "csak" 2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, de 2019-re már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze és komposztáltak.

Hamar megszokták az emberek a rendszert - humusz és biogáz az eredmény

10 évnyi működés után a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer nagyszerű eredményeket mutat. 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130.000 tonna élelmiszer-hulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt - írják.

A szelektív gyűjtéshez is megjött az emberek kedve

Az élelmiszer-hulladék külön gyűjtését megvalósító rendszer bevezetése után a szelektív hulladékgyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6%-ot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50%-os újrahasznosítási cél értékéhez viszonyítva kiváló eredmény.